A mézelő méh (Apis mellifera L) feromonjai

                    

A szociális rovarok olyan kémiai nyelven beszélnek, amely ugyanolyan hatású, mint a vizuális és hangzatos kommunikáció a felsőbbrendű gerinceseknél. A méhek esetében a feromon szignálok összetetten vannak jelen a szinergiával és azzal a környezettel, amelyben megélhetési módjukat illetően léteznek, akár az időjárási viszonyokat vagy a területi elosztásukat illetően.  A méhcsalád szervezete főleg kémiai jelzésekkel meghatározott, azokat pedig a munkások, az anya, a fiasítás és a herék különböző időszakokban aktívan termelik és közvetítik. A feromonok hatással vannak a méhcsalád életének majdnem valamennyi szakaszában: a fejlődés, szaporodás, élelemgyűjtés, védekezés, tájékozódás és a család minden tevékenységében.

A méhcsalád tagjai közötti szerepfelosztás, vagyis a  méhcsalád működése, lehetővé teszi a tökéletes kommunikációt, ez a méheknél a méhek tánca segítségével működik, de legnagyobb részt a feromonok által. A méhcsaládban a méhegyedek szerepét egy kohéziós közösségben, az ún. szuperszervezetben a feromonok töltik be. A mézelő méh (Apis mellifera L.) a hártyásszárnyúak rendjébe tartozik és szociális családban él, ami néhány tízezer dolgozó, néhány száz here és az anya. Minden egyednek pontosan meghatározott szerepe és funkciója van a családban.  A családban a szerepek és a tevékenységek felosztását a tökéletes kommunikáció teszi lehetővé, ami érintés útján, a méhek táncával és a feromonok segítségével fejlődik ki.  A feromonok kémiai anyagok, amelyet az élőlények exokrin mirigyei termelnek és a viselkedésben vagy ugyanezen fajok egyedeiben fiziológiai  változásokat okoznak, úgy hatnak, mint egy kémiai üzenet.

 

A méhek a feromonokat fel tudják ismerni illat vagy íz formájában,  és érzékelik egy speciális érzékeny sejt – az ún. kemoreceptor – segítségével. A méhek elsődleges illatszervei a csápok, melyekben a kemény kitin réteg alatt lévő apró lyukacskákban  találhatóak  a  kemoreceptor sejtek. Egyes feromonok gyengén párolognak,  elsőként szájon át, a száj üregeiben levő kemoreceptor sejteken keresztül hatnak. Az ilyen feromonokat hívjuk kapcsolati feromonoknak. 

A feromonok folyékony formában termelődnek, terjeszkednek, mint a folyadék vagy a gáz és nagyon szűk, speciális hatásuk van. A méheknél kettő módon hatnak: lehet pillanatnyi hatásuk (releaser effect) vagy hosszútávú hatásuk (primer effect). Azok a feromonok, amelyeknek pillanatnyi hatásuk van, egészen gyors változást idéznek elő a vevő magatartás jeleiben az idegrendszer közreműködésével. Az ismert feromonok többsége ebbe a csoportba tartozik: pl. a veszély feromonok,  a szexuális attraktáns (csalogatóanyag) feromonok, amelyek a rajba csoportosulásra hatnak,  vagy a tájékozódást segítő feromonok. A hosszantartó hatású feromonoknak tartós hatása van a vevő  endokrin  és a reproduktiv rendszerére,  pl. az anya feromonja gátolja a dolgozónál petefészek fejlődését. Egyes multifunkciónális feromonoknak lehetnek pillanatnyi és hosszantartó hatásai, mint amilyen pl.  az anya garatmirigyének (mandibularis) feromonjai és a fiasítás feromonjai.

 

A mirigyek, amelyek a feromonokat termelik

A feromonok előállítása és termelése a családban függ a kaszttól és az életkortól. Az 1. képen vannak bemutatva az anya és munkásméh ismert mirigyei. A méheknél a legtöbb feromon a rágótövi mirigyben termelődik, a Nasanov mirigyben, Koschevnikov (veszélyt jelző) mirigyben, hátlapi (tergite) mirigyben, Dufour mirigyben, lábnyom mirigyben, viasztermelő mirigyben,  az anya végbél mirigyeiben, méregmirigyben és a méh fiasításban.

A rágótövimirigy (MDGLD)  páros mirigy a dolgozóknál és a heréknél fejlődött ki, de különösen jól kifejlődött az anyánál. A mirigy a fejben található, az első álkapocs felett és rövid csövekkel csatlakozik az alsó álkapocshoz, amelyen keresztül termelődik a váladék (1.kép). Az anya rágótövi mirigy váladékában 24 összetevő van, amelyek között még sokat nem azonosítottak.

Az anya rágótövi mirigy feromonjainak szerepe van a párzáskor a herék vonzásában, az anyabölcsők fejlődésének megakadályozásában, a munkások petefészek kifejlődésének meggátlásában, a dolgozók fiasítás közelében tartásában és rajzáskor a méhek egyben tartásában. A fiatal dajkaméheknél ez a mirigy  fehér szinű, lipidekben gazdag anyagot termel, amely összekeverve a garatmirigy vegyületeivel alkotja a dolgozó-és az anyapempőt, amellyel a dolgozókat és az anyát etetik. Amikor a dajkaméhekből örzők és gyűjtök lesznek az ő  rágótövi mirigyeikben  nagyon erős illatvegyület, 2-heptanon, termelődik , amelynek fontos szerepe van a méhcsalád védekezésében. A herék rágótövi mirigye termeli azokat a feromonokat, amelyek az anyával való párzáskor a herék megfelelő helyre  összegyűlését segítik.

Hátlapi(tergit) mirigyek (TGLD) az anya  potrohának hátoldalán a negyedik és a hatodik  szelvény között találhatóak. Ezek a mirigyek termelik azt a  feromont, amelynek szerepe a méhek vonzása, az anyabölcsők építésének megakadályozása és a munkások petefészkének kifejlődésének meggátlása. Az anyák a természetbeni párzás után kezdik el termelni a tergit (hátlapi) mirigyekből a feromonokat, amíg a mesterséges párzásnál ezt nem teszik.  Ez az egyik ok amiért a méhcsalád a mesterségesen megtermékenyített anyát nehezebben fogadja el.

A dolgozók járkálásukkal néha nyomokat, gyengén párolgó szintelen váladékot hagynak maguk után a kaptár bejáratánál vagy a virágon,  amely hatással van a többi dolgozó viselkedésére. A váladékot feromon nyomnak nevezik. A dolgozók és az anya termelik  különböző funkcióval.  Az anya feromon nyoma a rágótövi miriggyel együtt megakadályozza az anyabölcsők építését a túlnépes méhcsaládokban. A hat hónaposnál idősebb anya több feromont termel a kétéves annyánál, a dolgozók 10-15-ször kevesebbet az anyánál.

A dolgozók a kaptár bejáratánál a lábvég mirigy - amely állandó feromon nyomot hagy – és a Nasonov mirigy segítségével segítenek a méhek tájékozodásában, így a méhek megtalálják a kaptár bejáratát.

 

A Nasanov mirigy (NGLD) a dolgozók potrohának hátoldalán, a hetedik szelvény teljes területén helyezkedik el. Az anyánál és a heréknél nincs ez a mirigy. A mirigy 500-600 mirigysejtből áll, ahol a termeléshez mindegyiknek saját csatornája van. Az illat-, és mirigyváladék az illat csatornában gyűlik össze, mely a tor természetes helyzetében fedett. Amikor a méh a hatodik és hetedik szelvénynél kidomboritja illatmirigyét, az illatcsatorna felszabadul, a mirigy szemmel is látható (2.kép). A méh ezután megemeli potrohát és szárnyaival szellőztet, hogy a mirigy illata minél jobban elterjedjen a meghatározott irányban. Az illatmirigy feromonjai csalogatóként hatnak és fontos szerepük van rajzáskor a dolgozók rajba csalogatásában, valamint segítenek a dolgozóknak a megnyugvás utáni tájékozodásban, hogy megtalálják a kaptárt.  A Nasonov feromon ma egyértelműen és olcsón előállítható, a gyakorlatban pedig a rajok kívánt helyre csalogatására használják.  (ún. rajcsapda)

A Koschevnikov mirigy (KGLD) a méregmirigy mellett található,  a méreghólyagba csatlakozik. Az anyánál jobban kifejlődött, mint a dolgozóknál, de a funkciójuk is más. Az anya Koschevnikov mirigy váladéka vonzó a dolgozóknak, de egy év után a mirigy elsatnyul. A dolgozók Koschevnikov mirigy váladéka az ún. alarm (riadó) feromon, ebben több mint 40 kémiai vegyület található, legjelentősebb az izopentil-acetát (IPA).

A Dufour mirigy (DGLD) páratlan és nem elágazó, zsákocska alakú, az anyánál és a dolgozóknál is megtalálható. E mirigy területén izmok találhatók, amelyek a mirigy termékének ürítését szolgálják. A mirigy a nemi csatornához kapcsolódik, a hüvely hátfali területén. A mirigy váladéka hatással van a megtermékenyített petékre, a hüvely falára  az anya potroh tetejére. Az anya és a párzatlan dolgozó (ún. álanya) mirigyváladéka szénhidrátot és észtereket tartalmaz, amíg a „rendes” dolgozó mirigyváladéka csak szénhidrátot tartalmaz. Ez az összetételbeli különbség nagyon fontos, mert bebizonyították, hogy az észterek az anya váladékában a kísérő méhekre vonzó hatást gyakorolnak, így csak az anya Dufour mirigyének váladéka vonzza a méheket.

A viaszmirigyek (WXGLD)  a potroh hasi oldalán, a negyediktől a hetedik szelvényen találhatóak. Minden szelvényen kettő nyílás található a viasz termeléséhez. A méhek viasz mirigyei három típusú sejtből állnak: laphám sejtek, oenocyta (viasztermelő) és adipocita (zsír raktározó sejtek). A sejtek közösen termelik a viaszt, amely komplex szénhidrogén massza, zsírsav és fehérje.   A viaszmirigyek a fiatal, 12 napostól 18 napos méheknél a legaktívabbak. A viasz folyékony formában termelődik és vékony levél formában keményedik meg. A dolgozó méh első lába és az állkapocs segítségével a viaszpikkelyekből kiépíti a műlépet. A méhek 1 kg  viasz kiépítéséhez 8,4 kg mézet fogyasztanak el.    

     

A feromonok általában együtt hatnak, közös tevékenységben. Például, a család veszélyhelyzeti riadóztatására a méregmirigy és a dolgozók rágótövimirigyeinek feromonjai hatnak, amíg a dolgozóknál a pete fejlődésének késleltetésében a fiasítás és az anya feromonjai.

Anyai feromon – a méhcsalád központi feromonja

Az anya a jelenlétét a méhcsaládban az anyai feromon (anyatermék) segítségével jelzi, mely kilenc komponensből áll: öt komponens a rágótövi mirigyből (9-ODA, kettő izomer 9-HDA, HOB, és HVA) és négy kiegészítő feromon más mirigyekből (metil-oleat, koniferil-alkohol, palmitil alkohol és linolénsav). Az anyai feromonnak központi szerepe van a méhcsaládban. Pontosabban mondva, a dolgozók kohéziójára van hatása, gátolja a dolgozóknál a petefészek fejlődését és serkenti a dolgozók tevékenységeit (takarítást, építést, élelem bevitelét és fiasítás etetését). Néhány óra (12-24) elteltével az anyatermék jelenlétének egyértelmű hiánya után megkezdik az anyabölcső építését.  Az anyai feromon hiánya, valamint a fiasítás hosszabb távú hiányával együtt a dolgozóknál meginditja a petefészek fejlődését és megkezdik a termékenyítetlen peték lerakását. amelyekből herék kelnek ki.  A család szervezetlenné, piszkossá, betegségekre hajlamossá és a ragadozóknak kitetté válik majd gyorsan összeomlik.

Az anyai feromon jelenlétének első látható  sajátossága a dolgozók anyához vonzása. Az anyát a kereten általában nyolc- tíz kísérő méh veszi körül, akik etetik. Ők ezért értékes feromont kapnak vissza, amit a anya testéről nyalogatással vesznek át és csápjaikkal, az első lábaikkal ezt tovább terjesztik a családban. Az anya feromonjának fontos szerepe van a méhek szaporodásában, mert gátolja a dolgozók petefészkének müködését és megakadályozza az anyabölcső építését. A feromon gyorsan terjed a méhcsaládban, mégpedig a dolgozók között a szociális élelemcsere utján. A gond akkor jelentkezik, amikor a család megerősödik és sok egyede van. Ekkor az anyai feromon nehezebben terjed, és nem jut el a kaptár minden részébe, így kevésbé hatékony. A telitettség miatt a feromon felhigul és nem terjed.  A dolgozók elkezdenek úgy viselkedni, mintha nem lenne anyjuk és megkezdik az anyabölcső építését.  A szociális rovarok jellegzetessége a reproduktív specializáció. Az anya egyedül petézik megtermékenyített petéket, amíg a fakultatív módon steríl dolgozók a munkaerőt képviselik. Annak ellenére, hogy a dolgozók nem tudnak megtermékenyülni, megtartották a petefészek fejlődésének sajátosságát és terméketlen petéket tudnak petézni, amelyekből hím egyedek fejlődnek – herék.  A normális méhcsaládban csak 0,01 % dolgozónak van teljesen kifejlett petefészke.

 

A méhcsalád védekezése  -  riadó feromonok

Az egyik legnagyobb előnye a szociális rovaroknak saját családuk szervezett védelme, a fiasítás és az élelem készletezése. A riadó feromonokat a rágótövi mirigy és a Koschevnikov mirigy termelik.  A méhcsalád védekezésének szervezését az őrző méhek végzik, amelyek védik a kaptár bejáratát, valamint a „méhkatonák”, amelyek részt vesznek a veszély elhárításában. A méhcsalád védekezése akkor kezdődik, amikor az őrző méhek kiengedik a riadó feromonokat, amellyel a többi méhet a kaptár bejáratához hívják. A dolgozók reakciója a veszélyre egy sor eseményből áll, melynek során minden következő zavarás, reakció fokozott védekezési választ vált ki. Legelőször az őr figyel fel a potenciális veszélyre, tájékozódik és azonosít. Amennyiben nincs a veszély teljes biztonsággal megállapítva, akkor a csápokkal lép érintkezésbe és másodlagos azonosítást végez. A csápokkal történő azonosításnak nagyon fontos szerepe van a családhoz tartozó dolgozó és a betolakodó méh megkülönböztetésekor. Amennyiben a veszély megalapozott, akkor beindul a többi dolgozó riadóztatása, és a támadás szúrással. Szúrás esetén a dolgozó a fullánkjából vegyes anyagokat ereszt ki, amelyekkel figyelmeztet és ösztönzi a többi dolgozót a család védelmére. Ez idáig kiválasztották a 40 komponensét a kivonatolt fullánk szervnek, és kb. 15 összetevője hat a méhek riadóztatására. A riadó feromonok legfontosabb anyagai a fullánk szervből izopentil-acetat (IPA) és a rágótövi mirigyből 2-heptanon (2-HP). Valójában a z IPA és a 2-HP az, amit  legtöbbször használnak a dolgozók a szúrásnál és idegen dolgozók elriasztásánál.

 

Az izopentil-acetat alapvető szerepe a riasztás és a dolgozók ösztönzése. A szúrást követően a fullánk az áldozat testében marad és nagyon párolgó IPA termelődik, így a többi méhnek jelzést ad, hol kell támadniuk. Egy gyengén párolgó vegyület, az oktadekanol, meghosszabítja az izopentil-acetát hatását és csökkenti annak párolgását. Az izopentil-acetát és a oktadekanol keveréke hosszabb ideig aktív, mint az izopentil-acetát. A „cél megjelölésén kivül“, az IPA-nak szerepe van a dolgozók ösztönzésében a veszély keresésében és a védekező reakció gyorsaságának megnövelésében. Az izopentil-acetát hosszabb ideig tartó jelenléte  a család reakcióját megemeli, ez azt jelenti, hogy a család agresszívabb marad. Lehetséges, hogy az IPA lehetővé teszi a családnak a gyorsabb és erősebb reakciót a veszélyre, amely már be van azonosítva.  Ez a jelenség hasonlít a vérszívók immunológiai memóriájához, amelynek alapvető sajátossága az adaptív immonológiai rendszer. Ebben az összefüggésben az őrző méhek képviselik a memóriai T-sejteket, mert gyorsabban és erőteljesen reagálnak azokra a veszélyre, amelyeket korábban már beazonosítottak. A 2-HP szerepe valószínű, hogy a betolakodó megjelelősében van, a dolgozó csípésekor, amely így ismertté válik a többi dolgozó előtt.  Emellett  a dolgozók a 2-HP segítségével megjelölik a virágokat, amelyek nem termelnek nektárt és  a kellemetlen hatásával a méheket a virágtól visszataszítják.

 

 

 

A munkamegosztás a méhcsaládban

A méhcsaládot az egyének közti munkamegosztás jellemzi. A munkamegosztás leginkább a dolgozók életkorának a feltétele.  A dolgozók életük első kettő-három hetét a kaptárban töltik (etetik és gondozzák a fiasítást, lépeket építenek, méhsejteket tisztítanak), az életük többi részében őrzik a kaptár bejáratát, valamint élelmet és vizet gyűjtenek. A munkavégzés megváltozása a dolgozók hemolimfájában a juvenil hormon mennyiségének változása a feltétele, amely az életkor növekedésével emelkedik. A juvenil hormonon kívül a feladatok elosztásában szerepe van a méhcsaládokban a feromonoknak is.  Nagyon fontos tényező a dajkaméhek és a gyűjtőméhek aránya a méhcsalád működésében. A rendszer nagyon rugalmas, és így a család szükségletének függvényében a dolgozók tovább maradhatnak dajkák, vagy korábban kezdhetnek el gyűjteni. Az anya feromonja szabályozza a dajkák gyűjtővé válását. A nagy mennyiségű fiasítás-feromon meghosszabbítja a dolgozók dajkáló életszakaszát, a dajkálás szükségessége miatt, így ez a feromon hosszantartó hatású. A fiasítás-feromonnak van pillanatnyi hatása is. A fiasítás-feromon kifejtése után néhány órával a gyűjtők megkezdik a virágpor erőltetett hordását a fiasítás fejlődése miatt. A gyűjtők úgyszintén szabályozzák az etil-oleát termelésével a dajkák gyűjtővé válását.  Etil-oleátot a dolgozókon kívül az anya és a fiasítás is termel, sietteti a dajkák garat-mirigyeinek a fejlődését. Másik oldalról a dajkák váladéka hatással van a fiatal méhek gyűjtővé válásánál.

A feromonok, amelyek a kaptárban uralkodnak, hatással vannak a munkamegosztásra is. Például, ha valamilyen ok miatt rövid idő alatt sok gyűjtő méh eltűnik, a családban kevesebb lesz az etil-oleát és felgyorsul a dajkák átmenetele gyűjtővé. Amikor a raj új helyre érkezik, a legnagyobb munka a sejtek építése, a fiasítás fejlődése és az élelem raktározása miatt. Ekkor az anya feromon ösztönzi a dolgozóknál a viasz termelést és csak a dolgozó sejtek építését.

Vonzódás – Nasonov feromon

A Nasonov feromon segítségével a méhek bejelölik a kaptár bejáratát, megjelölik az élelem forrását, és nagy szerepe van a dolgozók rajba összegyűjtésében. A fiatal méhek első tájékozódási kirepülésekor szintén termelnek feromont. A dolgozók a kaptár kijáratának röpnyílásában kiengedik a Nasonov mirigyüket és a szárnyaikkal szellőztetve a feromont terjesztik, így segítve a többi méh tájékozódását és a kaptár megtalálását. A feromon termelése a méhcsalád kezelése közben jól érzékelhető a méhész számára. A dolgozók az élelem vagy a viz forrásánál is kiengedik a Nasonov mirigyeik termelte ferommonokat, így segítve a többi gyűjtőnek, hogy könnyebben megtalálják az élelem forrását. Amikor virágokat jelölnek a Nasonov feromonnal,  nem legyeznek a szárnyukkal, a terjesztés nem irányított. Feltételezik, hogy a dolgozók többször körbe járják azokat a virágokat, amelyeket az elmúlt 24 óra alatt meglátogattak, mint amelyeket soha nem látogattak.

A rajzás alkalmával, a dolgozók - akik elsőként megtalálják az anyai feromont termelő anyát- megkezdik a Nasonov feromon termelését, hogy segítsenek a többi dolgozónak az anya körüli gyors gyülekezésben. A Nasonov feromonnak egészen fontos szerepe van még a rajzáskor a dolgozók anya köré gyűjtésében.

Nemrég a kutatások felfedték a Nasonov feromon új szerepét a kaptárban. A dolgozók, amelyek az új anya neveléséhez kiválasztják a lerakott lárvákat, kiengedik mirigyváladékukat és odavonzzák a többi dolgozót is a kiválasztott lárvákhoz. Az anyátlan családoknál végzett kutatások megmutatták, hogy azok az anyabölcsők, amelyek körül több Nasonov feromon volt, azok körül több dolgozó volt, így a fejlődéshez jobbak voltak a feltételeik.

 

A herék feromonjai

Az anya és a herék párzása a levegőben történik, 10 - 40 méteres maagasságban. A herék meghatározott helyen gyülekeznek. Ez 30 métertől 300 méter magasságú légtérig terjed, amelyikbe a herék érkeznek minden évben. Feltételezik, hogy ez a heréknek a legelérhetőbb és legmegfelelőbb hely a párzáshoz a térségben. A gyülekezőhelyen akár 10 000 here is lehet, mintegy 5-6 kilométeres körzetből. A herék a rágótövi mirigyeikkel termelik a feromonokat, amelyek vonzzák a párzatlan anyákat és a többi herét a párzóhelyre. Amikor az anya megérkezik , a nagy számú here lehetővé teszi az anya és a herék a (10-20) sikeres párzását. Így csökkentve az anya eltűnésének veszélyét a ragadozóktól, mivel ezen a kis helyen nagy számú here van jelen a környékről, a rokoni kereszteződésnek kicsi az esélye.

A fiasítás feromonjai

A nyílt fiasítás területén található feromonoknak fontos szerepe van a lárvák és a dolgozók kommunikációjában. A fiasítás feromonja etil és metil észterekből (palmitin, linolen, linolein, stearin és olein savakból) áll és 3,7-dimetil-1,3,6-trienből (E- ocimen). Ezek hatnak a dolgozók etetési tevékenységére, a dolgozók petefészkének a késleltetésére, hatnak a dolgozók meghatározott időbeni fiasítás lefedésére,  megnövelik a garatmirigy tevékenységét a dajkáknál, a dolgozóknak, mint dajkáknak az életfázisát befolyásolják. Egyes feromonoknak részleges hatásuk van, de az anyai feromon és a fiasítás feromonjának közös hatása gátolja a dolgozók petefészkének fejlődését. A fiasítás feromonok kapcsolatok útján terjednek, hosszantartó és pillanatnyi hatásuk is van.

A viasz feromonok

A fiatal méhek kifejlett viaszmirigyeikkel termelik a viaszpikkelyeket, amelyeket a nyálmirigy váladékával és a rágótövi mirigyek segítségével ragasztanak hatszög alakú lépsejtekké.

A sejteket a dolgozók a fiasítás gondozásához, a méz és a virágpor tárolásához használják. A herék gondozására a dolgozók nagyobb sejteket (6,2 – 7,0 mm átmérőben), amíg a munkás fiasításhoz kisebb (5,3 – 6,3 mm átmérőjű) sejteket készítenek. Az anyabölcső az a sejt a lépen, amelyben az anya fejlődik, ez nagyobb méretű is. A dolgozók és a herék kikelése után a fiatal méhek a lépsejteket tisztítják (polirozzák), amíg nem lesz lakkozott kinézetű. Minden kikelt méhgeneráció után a sejtekben marad a méhek bábinge, így a lépek mind sötétebb szint kapnak.

A viasz feromonnak a legnagyobb hatása a nektár kaptárba hordására van. A kutatások megmutatták, hogy a családok a több üres sejtbe akár 30 százalékkal több nektárt is hordhatnak. A nektárhordáson kívül az üres sejtek a kaptárak erősebb védelmére is hatással vannak.  A dolgozók a fiasítás nevelésére és az élelem raktározására a régebbi sejteket részesítik előnyben az új építésűnél. Az új sejtek csak a méh mirigyváladékát tartják meg, amíg a régebbi sejtek a bábinget és az álca ürülékét is. A régebbi lépekben meghatározott mennyíségű anya és dolgozó feromon nyomok is találhatóak, emiatt a méhek számára vonzóbb.

 

Összefoglalás

A feromonoknak nagyon fontos szerepük van a méhcsaládok müködésének szervezésében. Egyes feromonok egyfunkciósak (példáúl a Nasonov feromon, amely önállóan hat), amíg egyesek pedig többfunkciósak (például az anyai feromon és a fiasítás feromon közösen késleltetik a dolgozók petefészkének fejlődését). A feromonok a család szükségletei szerint termelődnek.  Amennyiben a kaptárban sok a nyitott fiasítás, a fiasítás észterei kerekednek felül, amelyek  a belső munkások – mint dajka méhek - életszakaszát meghosszabítják. Amennyiben kevés a fiasítás és sok az üres lép, a belső munkásokból előbb lesz gyűjtő, hanarabb bekapcsolódnak a nektár gyűjtésbe. Az eltájolt és elveszett dolgozók a kaptár előtt kiengedett  Nasonov feromon segítségével – amelyet a többi méh terjeszt-, gond nélkül visszatalálnak saját kaptáraikba. A fejlődésük tetőfokán, amikor a kaptárban nagy számú munkás van, a rajzás kialakulásáért is  feromonok felelnek. Ekkor az anyai feromon és annak nyomai nem tudnak eljutni minden dolgozóhoz, ezért ők anyabölcső építésébe és fiatal anya nevelésébe kezdenek. A kaptárban a nagy számú gyűjtő méh hatással van a belső munkások élettanára, gátolva az ő fejlődésüket a nektár és virágporgyűjtés során. Mivel a feromonok hatása összetett, ezért még számtalan kutatás szükséges, hogy tisztázhassuk a szerepüket, mert a szociális rovarok kémiai kommunikációjának van egyfajta, vagy több szintű bonyolultsága a gerincesek kommunikációs rendszerétől eltérően.

 

 

dr.sc Zlatko Puškadija, Martin Kovačić, az Eszéki Mezőgazdasági Egyetem, Vadászati, Halászati és Méhészeti Intézet, Méhészeti, állattani és természetvédelmi tanszék – írása megjelent a Hrvatska Pčela 2017.7-8. valamint a 2017.10.  szám

Köszönet a nyelvi és a szakmai lektorokna, fordította:Kővágó Károly

Létrehozva: 2018-03-16
Utoljára módosítva: 2018-03-16

kép1.jpg