Gondolatforgácsok, ami a gyakorló méhész munkáját segíti - első rész

Pusztai György méhésztársunk papírra vetette 2014. évi gondolatait, amit most közreadunk.
Természetesen vitaindító és tanulási szándékkal.
Ígéret van arra, hogy lesz folytatása is más aktualitásokkal.

Télre felkészülés

  • Kijárókra kátránypapíros felrakása hó és cinkék ellen.
  • Falevél gyűjtése zsákokban. Tavaszi kirepüléskor a friss hó esetén, hogy ne repüljenek bele a hóba a méhek.
  • 2 hetente a családok meghallgatása: anyátlanság esetén tartalék családdal megmenteni a „törzs családot” Egy kezelődoboz készenlétbe helyezésével, a doboz aljára cserép és újságpapír. A cserepet rezsón meg kell melegíteni, hogy telepítéskor a papírra lehulló méhek ne fagyjanak meg.

Műhelymunkákról

A kaptárainkat magunk gyártjuk. A kaptárak fekvő NB 20 keretes fészekmézkamrás kaptárak.
Azért ezt a rendszert választottuk, mert ebben a kaptárban méztermelés, virágportermelés, anyatartalékolás, tartalékcsalád tartása és irányított anyanevelés hajtható végre. Vándorolni is lehet vele, de a nagyobb terjedelme miatt inkább állóméhészetbe való. Ugyanis a kaptár 3 részből áll: 12-5-3 keretes részből. A választó deszkákon Hanneman rács van. Mindhárom rész összenyitható egymással. Az egyes részeknek önálló kijárója van. Így ha tartalék családot akarunk tartani, az 5 keretes részben megtehetjük. Anyát is tudunk benne nevelni. De ha kell egyszerre 3 anya is lehet a kaptárban. Mivel télen mindig bőven hagyunk az 5 keretes részben tartalék családokat, tavasszal nincs olyan, hogy a törzs helyeken ne legyen család.
Tavasszal a legnagyobb segítség a méhésznek a tartalék családok megléte. Minden évben kb 90%-ban éves anyákat nevelünk. Mindig szükség van tartalékokra, mert ha nyáron vagy ősszel kiderül, hogy valamelyik anya gyenge nem felel meg, a tartalékok rendelkezésre állnak az anya lecserélésére.

Legtöbb mézet a méhekkel akkor lehet termeltetni, ha tavasszal minél sikeresebb és jobb az indítás. Nálunk március 18-ra (József nap) az a jó család, amelyiknél 4-5-6 fedett fiasításos kerete van. A 3 kereten még erősítésre szorul, a gyengébbeknél anyát selejtezzük, tartalék családdal erősítjük.
Gyenge teljesítményű anyákat, amint észrevesszük, azonnal lecseréljük.

Február 20-a tájékán, amikor már hetente vannak olyan napok, amikor a méhek ki tudnak repülni, a méhcsaládoknak (tartalékoknak is) közvetlen a keretre a takaró alá kb. 60 dkg virágpor konzervet adunk be. Ez a virágpor előző év repcén van megszedve, fele rész porcukorral van konzerválva. A nyár folyamán tejsavas erjedés folyamata megtörténik. Így elkészített virágport lepény formájában adjuk a méheknek. A virágpor fogyasztás a méheket indítja, ami a víz fogyasztását indítja a méheknél.
A virágpor beadása után a kaptárakról leakasztjuk a kijáró deszkát és helyére a kijáró itatót tesszük fel, amelyet megtöltünk 1:1 arányú szörppel. A láda nyílása a kijáró alsó szélén van. Amikor jó időben kijönnek a méhek, megtalálják és elkezdik fogyasztani a szörpöt. Ezután már tudják hol a víz (szörp) lelőhely, akkor is kijönnek inni, ha nem repülnek, de plusz hőmérséklet van. Ezzel e művelettel annyit érünk el, hogy akácra kb. 10 nap előnyt ér el a népesség. Átlagban 5-6 ezer méhvel lesz erősebb a család.
Akác után a legjobb tulajdonságú anyáktól anyákat nevelünk és a tartalékok 2 éves anyáit legalább 50%-ban lecseréljük fiatalabb nevelt anyákra, és a törzseknél felmerülő problémákat ezekkel azonnal megoldjuk. Ezt őszig így végezzük.
Az őszi betelelés erős családokkal a tavaszi jó indítás záloga.

Atka elleni védekezésnél tapasztalatunk és véleményünk szerint, hogy csak a folyamatosan ható, keretek közé helyezett atkairtó anyagok biztosak. A befúvó – füstölés hatása addig tart, amíg a méhek a füstöt ki nem szellőztetik. A fiasításban lévő atkák nem pusztulnak el. Így csak részbeni atkairtást lehet elérni.
Az atka irtását az atka megjelenése előtt kell elkezdeni, ez pedig július hónap eleje. Aki augusztusban kezdi az atka irtását, lekésett. Túl sok az atka a kaptárban, és a szomszédoknál is.

Költésmeszesedés nálunk csak addig van, amíg észre nem vesszük. Mert nálunk is előfordul minden évben, a 250 családból kb. 5-6 családnál. Az anyát azonnal lecseréljük. Úgy értékeljük ez egy érzékenység a családnál, ezért genetikai vonal váltást kell csinálnunk.

Nosema betegség mindenhol van a méhészetben. Elterjedésének okát több probléma okozza.
Egyik oka a család érzékenysége a betegségre. A méhek bélhámja genetikailag olyan, hogy a spórás lények könnyen elszaporodnak benne.
Az elszaporodás másik oka a szárazság miatti nektár, de főképpen virágpor hiány, amely egyébként is legyengíti a családot és még rájön a nosema szaporodása is. Nyáron nehéz felismerni, mert csak eltűnnek a családból a méhek. Mikroszkopikus vizsgálattal is nagyon oda kell figyelni a vizsgálatnál.
Valami jó virágpor pótló rendszert kellene kidolgozni, mert fumagilin gyógyszerhez nehezen és drágán jutunk hozzá. A meglévő gyógyszerek hatása bizonytalan.
Mivel nehéz felismerni mi ezért a tartalék családokkal való lecserélést erre a bajra is alkalmazzuk.
Nagy gondnak tartjuk a méhlegelők helyzetét. Régen az állattartó gazdák a réteket akkor kaszálták, amikor a rajta lévő növények magja beérett. Tehát a virágok a növények egymást váltva folyamatosan virágoztak. Júniusban és szeptemberben volt 2 hét, amikor a rétek kaszálása történt.
Ma a gazdák egy része nem kaszál, a rét elvadul. A másik része 3 hetente kaszál (damilos kaszával) mert így könnyen levágja a füvet. Ezáltal a nemesebb mézelő növények egy része kipusztul vagy nem virágzik.
A méhészek is tehetnének egy s mást annak érdekében, hogy a méheknek virágpor és nektár mindig legyen a környéken. A mai mezőgazdasági gazdálkodás nem kedvez a méhészkedésnek. Állattartás hiányában a pillangósokat nem vetik. A repce és a napraforgó kivételével kultúr növényeknek nem vesszük hasznát.
Lassan száz éves probléma a későn virágzó akácfajok ( szurkos akác - rózsaszínakác) elszaporítása. Méhészek is aki akácot ültetett, /csak/ fehér akácot . Pedig a későn virágzó akáccal az akác mézelési idejét 10 napról 17-20 napra meg lehetne meghosszabítani.
Az OMME-nak akciót kellene ez irányban tenni. A csemetekertek választékába bele kellene tenni. Az erdészetekkel együttműködést kellene kötni.

Ezek a gondolatok foglalkoztattak bennünket 2014-ben.

Létrehozva: 2015-01-05