Gondolatforgácsok, ami a gyakorló méhész munkáját segíti - harmadik rész

Virágpor gyűjtése, termelése

A virágpor gyűjtését csak az a méhész kezdje el, akinek van kellő ideje, kitartása. A virágport minden nap le kell szedni, főként a tavaszi párásabb időben. Az időjárást figyelni, ha jön az eső intézkedni kell. Több napos esős idő után, amikor a virágport nem lehet leszedni, a méhek által az eső szünetekbe behordott mennyiséget sárhoz hasonló formában leszedjük, a szedőt szivaccsal kimossuk. A leszedett anyaggal szinte semmit nem tudunk kezdeni, legtöbbször megsemmisítjük, eldobjuk. Repce gyűjtésekor napközben is figyelni kell a szedőket. Jó időben, jó hordáskor már délelőtt megtelhet a szedő. Ilyenkor ki kell üríteni őket napközben is. A virágpor szedéshez elő kell készíteni a családokat. Erősebb családokat kell mézelésre beállítani. A virágpor szedés legalább egy, de rossz idő esetén két léputca népet elfogyaszt. Ha jól mézel a repce, nem sok hasznot hoz a virágpor gyűjtése, mert csökkenti a mézhozamot. Ha a repce nem mézel, mely időnként előfordul, akkor ad kiegészítő hasznot a méhésznek.

Igazából nálunk itt Zalában a repce és a gesztenye ad jelentősebb mennyiségű virágpor termést, a szolidágó ritkán. A nyári szárazabb időben gyakori a családonkénti 2-3 dkg-os gyűjtés, mely a leszedés költségét sem fedezi. Ha jobb eredményt akarunk elérni, minden nap este vagy hajnalban 2 dl szörppel serkentjük a méheket. Aki virágpor gyűjtésre határozza el magát, az ezekre a problémákra számíthat. Az viszont jó lenne, ha mindenki legalább annyi virágport gyűjtene, amivel kora tavasszal (február közepén) a méheit meg tudná kínálni, mert azt a méhek mézben visszaadják. Hogy ezt a méhészek meg tudják tenni, nem is kell különösebb felkészültség. Baj csak az, hogy a virágpor nagyon hamar megpenészesedik, elromlik, megkeseredik. Fogyasztása használhatatlanná válik csak úgy magában. Mindez megelőzhető a méhek számára és emberi fogyasztásra alkalmassá tehetjük, ha a következőképpen járunk el. Amikor a virágport szedjük, a benne lévő nem oda való anyagokat, hangyákat, méh alkatrészeket, bogarakat eltávolítjuk, kiszedjük. Ha csak egy költésmeszes múmiát találunk, azt a leszedést kiöntjük, a szedő rácsot felnyitjuk, attól a családtól virágport szedni nem szabad. Amikor az összes családtól leszedtük a virágport, akkora edénybe öntjük, hogy térfogatra ugyanolyan mennyiségű kristály vagy porcukrot hozzáadva össze tudjuk keverni. Ezt a keveréket aztán nem tökéletesen, de jól záró edénybe töltjük és száraz, nem napos helyre lerakjuk. (Mi festékes műanyag vödrökbe rakjuk). Ezután semmi kezelést, gondoskodást nem igényel. A molylepkék, ha hozzáférnek, bepetézik, megkukacosodik, ezért az edénynek jól kell zárni. Amikor a virágpor tejsavas erjedésen megy át, szénsav gáz keletkezik, annak el kell távoznia. Két hónap múlva a folyamat befejeződik, ha megkóstoljuk kellemes, savanykás édes táplálék lesz belőle. Tavasszal ezt csak ki kell zacskózni a méheknek és a kaptárakba berakni.

Pusztai György gondolatait olvasták. Köszönjük.

Létrehozva: 2015-04-11