Gondolatforgácsok, ami a gyakorló méhész munkáját segíti - negyedik rész

Rablásról, anyanevelésről és egyebekről szól Pusztai György méhész írása.

A rablásra a méhésznek előre fel kell készülnie. Hordástalan időben egy esetlegesen nem megfelelő időben történő kaptárbontástól de esetenként beavatkozás nélkül is kialakulhat a kutatás a családok között. Ilyenkor a gyengébb családok áldozatul eshetnek, kialakulhat a rablás. Ha kezdeti időszakban vesszük észre az eseményt megmenthetjük a méhcsaládokat. Erre úgy tudunk felkészülni, hogy már előre leszabunk fekete fóliából egy akkora darabot amellyel a rabolt kaptárat teljesen letudjuk takarni. Ezáltal a rabló méhek berepülni nem tudnak. A kaptárból kijövő rablók a fólia alatt maradnak. Kb. 20 percig a kaptárat így hagyjuk. A bejutni akaró rablók ezután a nagy forgatagban a közelben lévő kaptárba akarnak bejutni ezért szűkítenünk kell, de az is jó ha a szomszéd kaptárakat is letakarjuk fekete fóliával. 20 perc alatt szinte az összes rabló kijön a kaptárból. A fóliát fellebbentjük, hogy a rablók távozni tudjanak. A saját méhek pedig be tudjanak a kaptárba repülni. Egy perc után a kaptárat ismét lezárjuk fóliával. Ezután kb. 10 cm hosszú 1 és ½ cm átmérőjű csövet kell beépíteni a kaptár kijárójában a többi rést eltömíteni. (Erre a célra legjobban megfelel a villanyszerelésnél használatos 1600 MÜ III-as műanyagcső). Mivel a csőnek kijjebb van a vége a röpnyílásnál ezért a rablók nem tájolnak rá a cső végére. Továbbra is a kijárónál szeretnének a kaptárba bejutni. Így csak kifelé jönnek a méhek a csövön.
A rablásnál jelentős méhpusztulás van a kaptár alján, sok a méh hulla és a sok lerágott fedelezés is a kaptár aljára hullik. Ennek szagát érzik az idegen méhek. Ezért este ki kell takarítani a kaptárat és erősen szűkíteni kell a fészket. Anya meglétét vizsgálni kell. Másnap figyelni kell, hogy a méhek megtanulták e a csövön való berepülést, ha nem, időnként ki kell venni a csövet. 1 nap után elvehetjük a csövet ha rendellenességet nem tapasztalunk.
Mi sikerrel alkalmazzuk ezt a módszert.

Anyák egyszerű jelölése amelyhez nem kell még nagy kézügyesség sem. Az anyák színjelölését a mi fekvő kaptárrendszerünkben a munkák gyorsabb elvégzése érdekében el kell végezni.
A jelöléshez kizárólag körömlakkot használunk. Minden jelölőszint meg lehet kapni. A körömlakk ecsetjének szőrszálait egyharmadára ki kell ritkítani. A legpuhább szivacsból 4 cm széles 6 cm hosszú éket kell vágni. A kaptár bontásakor a kereteken megkeressük az anyát. A keretet amelyen az anya van a kaptár keretei fölé fektetem úgy, hogy az anya a keret felső oldalán legyen. A körömlakk tetejét lecsavarom, a szivaccsal az anyát a keretre leszorítom, az ecsettel az anyát megjelölöm. Ezután az anyát elengedem. 25°C alatt a keret visszatételével fél percet várok, hogy a lakk kissé megszáradjon. 25°C fok felett azonnal visszatehetem a keretet a többi keret közé.
Ennél egyszerűbb anyajelölési módszerrel még nem találkoztam. Bátran ajánlom még a remegő kezű méhésztársaimnak is.

A rajok leszedéséhez rajszedő karikát készítettünk. Ez úgy néz ki mint a kosárlabda palánkon lévő karika gyűrűje. A póznára bilinccsel csavarral rögzítjük. Így stabilan megáll a póznán. A gyűrűre erős fóliazsákot kötünk. A rúd ezzel a gyűrűvel és nejlonzsákkal könnyű és kis helyen még az ágak közé is beforgatható. A gyűrűt a raj alá helyezzük. Egy másik póznára félig kopott cirokseprűt kötünk. Ezzel a seprűvel a rajt a rajszedő gyűrűbe söpörjük. A rajt leengedjük zsákot lekötjük a gyűrűről és a rajt az előkészített kaptár kijárójára öntjük bezsongatásra.

Az egésznek a lényege:

  1. A szerkezet könnyű
  2. Kis helyre befér
  3. Könnyen kezelhető
  4. Magasságban könnyen állítható
  5. Még 5-6 méter magasságban is alkalmazható

A kaptárban lévő családok minősítésére, jelölésére viaszkrétát alkalmazunk. Jelölést a kaptárak tetejére írjuk. Minden évben más színű krétát használunk. A kréta felirata a napsugárzás, esőzés után is egy évig megmarad. Régebben kaptárban lévő lapra később naplóba írtam fel a kaptárak jegyzését, de egyik sem volt annyira áttekinthető mint a kaptárra való feljegyzés.

A méhek füstölésére akác kéreg anyagot használunk. Füstje elviselhető a méhész és a méhek számára is. Vannak olyan fakérgek melyek nemcsak elviselhetetlenek belégzéskor hanem még mérgezőek is. Ilyen a tölgy a szelídgesztenye fa kérge.
Kora tavaszi hűvösebb időben kevés fenyő sziácsot kell az akáckéreg közé keverni így nem alszik ki.

Irányított anyanevelésről.

Álló méhészetben a méztermeléssel összefüggően arra kell törekedni, hogy az akác időszakban az anya tevékenységét korlátozzuk. A méheket ahelyett, hogy a fiasítást gondozzák kb. 20 napra méztermelésre irányítsuk. Fészekmézkamrás kaptárba a munka a kővetkező. Az akác kivirágzása előtt 14-15 nappal az anyákat egy fedett fiasításos kereten a hátsó 5 fiókos részbe tesszük és még egy keretről méheket ütünk hozzá. A Hanemann rácsot nem nyitjuk ki. Az 5-ös rész kijáró nyílását kinyitjuk. Egy kis etetőt rakunk be melybe kevés vizet öntünk. Az anya a kevés népével kis tartalék családot képez és éli független életét. Ezzel a résszel ezután nem foglalkozunk. A kis család akáckor megerősödik, mézét nem vesszük el. Akác alatt egy olajos csíkot kap atka ellen. A 12-es részt így meganyátlanítottuk. Ezáltal a család anyabölcsők építésébe kezd. Egy olyan keretet keresünk amelyikben kelő álcákat találunk.
Ezen a kereten ahol az álcák vannak két helyen a sejteket késsel lehúzzuk, hogy a méhek anyabölcsőket könnyebben húzzanak az álcákra. A keretet zsírkrétával megjelöljük. 10 nap múlva a családnál két anyabölcsőt hagyunk, lehetőleg a megjelölt kereten. A többi bölcsőt leromboljuk. Az új anyák 2-3 nap múlva kelnek. Az anyák kelése után 2-3 napra kezdődik a tavaszi vegyes méz kipörgetése. Ilyenkor már az akác virág fehér, kevés hordás van is róla. Pörgetéskor az új anyákkal nem törődünk. Azt a keretet amelyen az anyabölcsők voltak nem pörgetjük ki, sem vegyes sem akác pörgetésnél. 10 nap múlva az akác pörgetésre kerül sor. ez az anyák elvételétől számított 24-26 nap. Az új anyák pedig ebben az időszakban kezdik el a petézést. Az anyák hátra rakásától számított 32-ik napon kezdjük meg az új anyák petézésének vizsgálatát. Ilyenkor már van olyan kaptár ahol fedett fiasítás is van, de van ahol csak pete. Ahol nincs fiasítás a régi anyát előre rakjuk a 12-es részbe népével együtt. Tapasztalatunk az, hogy a 36-ik naptól álanyásság kezdődik. Általában 80 %-ban sikerül az új anya. Ha jó mézelő év van a hátsó 5-ösben lévő tartalék család fiasítása kiterjed és méze is szépen van. Ilyenkor az első 12-esben lévő népnek előre szoktunk rakni 1 fiasításos és 1 mézes keretet. Ezzel az irányított anyanevelés első fázisa lezajlott, amelyet a kővetkezőkkel lehet jellemezni:
1. Egy időszakra fiasítás mentesség van a kaptárban. Az atkairtás biológiai formáját alkalmaztuk.
2. A nagy létszámú népesség gyűjtési időszak következtében szép fejlett anyákat nevel.

Ezután következik az új anyák vizsgáztatása.
A szelídgesztenye virágzása idején június 10-25 között az anyák bemutatják, hogyan petéznek, milyen kiterjedt a fiasításuk, költésmeszesedés, sörétes petézés minősíti az új anyákat. Július 1-re a hibák kiderülnek, ekkor csinálunk egy újabb anyanevelést miáltal a gyengén szereplő anyákat leváltjuk. Csak jó fajtákkal mehetünk a téli telelés időszakába. Még így is előfordul, hogy a téli teleltetés végén derül ki gyenge az anya. Ilyenkor a tavalyi jó tartalék anyákat rakjuk a gyengék helyére. Arra törekszünk a gyenge családunk ne legyen, mégis mindig akad egy-kettő.


Nyári anyanevelésről.

Június 20-ika táján a kaptárak hátuljában lévő tartalékokból általában háromból készítünk egy 8 kereten lévő 6 keret fiasításos családot. Az összeszoktatás javítása érdekében 3 dl szörpöt kapnak folyamatosan. Egy hét múlva az anyát zárkázzuk és a család fölé tesszük. Kettő nappal később a kiszemelt jó tulajdonságokkal rendelkező családban az anyát kikeressük és egy nem világos üres keretre tesszük. A keretre az anya fölé egy 20x25 cm-es Hanemann rácsot teszünk amelynek szélén 1,5 cm-es léc van mind a négy oldalon. Ezzel lezártuk az anyát az üres keret egyik oldalára. Hogy a Hanemann rácsos keret biztosan rögzüljön a keret méhsejtjeire 6 db szeggel szúrjuk fel a keretre. Miután ezt a műveletet megcsináltuk a keretet betesszük a kaptár keretei közé, méghozzá nyitott fiasításos keretek közé. Ezt a családot is 3 dl szörppel etetjük naponta. A negyedik napon ezt a keretet kivesszük a Hanemann keretet levesszük a méheket anyával együtt lesöpörjük a többi keretekre. Az anya a sejteket bepetézte. Ebből kiválogatjuk és kivágjuk azokat a részeket ahol már álcák vannak. A kivágott részeket felszeleteljük úgy hogy egy sor álca sértetlen maradjon. Az álcás oldalon az álcák fölött a sejtek felét levágjuk. Ezeket a lépcsíkokat az anyanevelésre használt keret léceire felragasztjuk. A felragasztáshoz műlépből tekercselt gyertyát használunk. A gyertyát meggyújtva oldalra fordítva a viasz csöpögni kezd a meleg hatására. Ezzel a lecsöpögő viasszal ragasztjuk. Ezután a felragasztott csíkok álcáiból minden harmadikat meghagyunk a többit eltávolítjuk. Az anyanevelő keretre két ilyen lécet helyezünk el.

A 8 keretes anyanevelésre előkészített családtól a zárkázott anyát elvesszük, a kereteket átvizsgáljuk az anyabölcsőket ha húzott a család leromboljuk. A családtól egy keretet kiveszünk, helyére a fiasításos keretek közé berakjuk a tenyész keretet. 3 dl szörpös etetést tovább folytatjuk. A 10 nap múlva a családnál fedett kész bölcsök vannak. Megvizsgáljuk mennyi bölcsőt neveltek a méhek abból mennyi a megfelelő. A kaptárak 5-ös részén lévő tartalék családokból ahány bölcső van, annyitól kivesszük az anyát . visszamegyünk az anyanevelő családokhoz és egy kivétellel az anyabölcsőket leszedjük. Az 5-ös tartalékok népe, ahonnét kivettük az anyát közben észrevették az anya hiányát. A bölcsőket sorban berakjuk a tartalékoknak, amelyek ettől kezdve anyapároztatóvá alakulnak át. Az új anyák meglétét, petézését két hét múlva vizsgáljuk. Ahol nem sikerült a népét a 12-es törzs családhoz rakjuk. Amennyiben a törzs családoknál bármi probléma van az anyával, ezeket a tartalék anyás népével együtt egyesítjük. Ezt az anyanevelési módszert „csüngősejtes” anyanevelésnek nevezi a szakirodalom.



Köszönjük Pusztai Györgynek értékes gondolatait.

Létrehozva: 2015-05-09