H ó v i r á g (Galanthus nivalis L.)

                               

                                              

 

A hóvirág (Galanthus nivalis L.) az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozik, ez az első a tavaszi növény amely a méheknek hasznos lehet.  

Védett növény, de kevésbé fenyegetett. Mint az egyik tavaszi nagyon attraktív virág, mégis veszélyeztetett mert az emberek tömegesen szedik a virágzás ideje alatt, még a teljes növényt is kiássák és ezzel megváltoztatják az élőkörnyezetét.  A Pireneusoktól, Kis Ázsián keresztül a Kaukázusig elterjedt.

A hóvirágot mint egy kedves évelő növényt ismerjük, amely hagymából fejlődik ki. Levelei hosszúkásak és együtt fejlődnek a virággal.

A hóvirág jellegzetes harang formájú koronáját a kettős körű szirmok alkotják – a három hosszúkás külső szirom, amelyek fehérek, valamint a három rövidebb szirom, amelyek tetején pedig félhold alakú zöld folt látható.

A hivatalos elnevezése a görög szóból gala és anthus ered, ami tejet és virágot jelent (Forenbacher, 1995)

A huzatos kocsánytalan tölgy valamint a bükk erdőkben és természetes gödrökben, réteken, patakok mentén és füzesekben található. Gyakran a cserjésekben is, de nagy mennyiségben megtalálható a legelőkön, az alacsonytól a hegyvidékes területekig.

A hóvirág februártól áprilisig virágzik, de néha meglep minket friss virágaival, amelyek áttörnek  a havon és a száraz leveleken pedig már januárban is. A méheknek bőséges virágport és nektárt ad a fiasítás kora tavaszi fejlődéséhez.

  

Létrehozva: 2019-02-17
Utoljára módosítva: 2019-02-17

WP_20190213_13_30_15_Pro.jpg