Lapozgatom a régi „Méhészet” újságokat az ötvenes évekből.

Már akkor is írtak Emlékeztetőket, és milyen érdekes a mai emlékeztetőkhöz képest nem sok újdonság van.    De néhány, talán figyelemre méltó érdekességet „kimásoltam”, és ezt közreadom.

 

                           E M L É K E Z T E T Ő

1956.szeptember

           -   A nyár végén nem minden hordás jelent örömet a méhésznek, mert ilyenkor nem ritkaság a

               mézharmat gyűjtése. A mézharmatból ebben az időszakban nagy mennyiséget adhat a cirok,

               a fűz, a magrépa, sokszor a pajzstetves akácok is. Legbővebben, de nálunk kevés helyen a

               fenyő ontja ezt a nem kívánatos édességet.

Eddig még senki sem vette számba, hogy évente és vidékenként hány család esik áldozatául a mézharmatos telelésnek, mert a mézharmat által okozott veszteség rendszerint elsikkad „általános telelési” veszteség címén. Ezért szükséges ezt a veszedelmet kezdők előtt külön hangsúlyozni.

  • A hűvös, kora reggeli órákban meg kell állapítani a családok népességét és annyi lépre kell szorítani, ahány léputcát jól takarnak.

A gyengébb családot fel kell erősíteni a népes családoktól elvett, kelőfélben lévő fias lépekkel, de ha lehet, inkább a kasos méhészetekből szeptemberben jutányosan beszerezhető „kidobolt” népet használjunk erre a célra.

  • A tartalékanyás kis családokat, ha zárt telelésre alkalmas helyünk nincs, tegyük erős családok válaszfalához. Rakodó rendszernél, mézkamrában teleltessük, külön kis kijárót nyitva a számukra.

1955.szeptember

- Hűvös reggelen tartsunk rövid szemlét a családok felett s becsüljük fel a telelő mézet. Ahány léputcában vannak ilyenkor a méhek, annyiszor 2 kg mézet számítsunk telelőre. Azoknak a kezdő méhészeknek, akiknek a lépben lévő méz becslésére nincs gyakorlatuk, megemlítjük, hogy a nagy Boczonádi vagy Hunor keret szélességében (a felső léccel párhuzamosan) egy tenyérnyi mélységű mézkoszorúban körülbelül egy kg méz van.

- Cukorral való etetéskor igen fontos a szirup sűrűsége, mert a híg oldat felesleges vizének az elpárologtatása nem csak felesleges munkát ró a méhekre, hanem cukorveszteséggel is jár. Legjobb arány: 2 rész cukor és 1 rész víz. „Ha 10 kg cukorhoz 10 liter vizet keverünk (1:1), a méheknek 5 literrel több vizet kell elpárologtatniuk, mint akkor, ha csak 5 liter vízzel hígítjuk (2:1). Az 5 liter víz többlet elpárologtatásához szükséges 1 kg cukor a 10 kg-nak 10 százaléka. A méhész tehát 10 százalék cukrot takarít meg akkor, ha a méhetető szörpöt nem 1:1 arányban, hanem 2:1 arányban készíti.”

1958.szeptember

- Ha méheink mézharmatot gyűjtöttek volna, azt feltétlenül vegyük ki a fészekből, vagy legalább etessünk rá annyi mézet vagy cukrot, amennyi az első tavaszi kirepülésig elegendő lesz (4-6 kg). Így a családok jó mézen vagy cukron telelnek, és a mézharmathoz csak akkor jutnak, amikor annak fogyasztása már nem káros

 

Aztán a hatvanas években „elfogytak az emlékeztetők”. De találtam még érdekességeket, mint pl 1968.szeptemberi Méhészetben jelent meg: Faluba Zoltán tollából: A méhek együttműködése a mézszerzésben.

Közismert, hogy a méhek jó hordáskor a hazahozott nektárt társaiknak adják át, amelyek azután a sejtekbe helyezik. A méhek ilyen együttműködését olyankor is lehet tapasztalni, amikor egy részük olyan helyen szívja tele magát mézzel, ahonnan nem tud kijönni, de kis nyíláson keresztül kint lévő társaival érintkezhetik. Ilyen együttműködést figyeltünk meg a minap Leányfalun pörgetés közben. A pörgető helyiségbe a mézes lépekkel, valamint az ajtónyitáskor méhek kerültek be. Megszívták magukat mézzel, s távozni igyekeztek. Az ablakra erősített rostaszövet azonban útjukat állta. Rajta gyülekeztek, szaladgáltak, keresték a menekülés útját. A méz illatára a rostaszövet külső oldalán is gyülekeztek a méhek. A benti méhek szipókájukat kinyújtották a rostaszövet nyílásain át, s terhüket átadták kívül levő társaiknak. Azok megrakodva hazaszállították a mézet, emezek pedig a pörgetőnél újra teleszívták magukat. Vajon ilyenkor is kiválasztják a méhek a saját családjukhoz tartozókat? Alig hihető. Hiszen egyáltalában nem valószínű, hogy oly sok méh között összetalálkozzanak az egy családból valók.

 

 

Létrehozva: 2018-09-03
Utoljára módosítva: 2018-09-03

WP_20180831_10_12_27_Pro.jpg