Méhészkedés a rakodó kaptárral

Nem a kaptár termeli a mézet,
hanem a méhek!

Minden körülményt figyelembe véve döntöttem, úgy hogy a rakodót választom (méhészet nagysága, raktározási lehetőségek, mivel a rakodó rendszer sok eszközt igényel.)
A rakodó mellet szól még, az hogy gépesíthető ,elsősorban a méz elvételét könnyebbíti meg.
A rakodó rendszernél ugyanúgy, mint a fekvőnél már az előző év júniusától kezdem. Ez a kezdés a pörgetés után a családok teljes átvizsgálásával indul. Az átvizsgálás a család egyedszám mennyiségének a meghatározása, az anya meglétének, ill. fiasítás állapotának megítélése. Ezek hiányában pótlást eszközlök (anyásítás, egy-egy érett fiasítás kerettel megerősítése).

Ezt kővetően ha van természetes gyűjtési lehetőség megfelelő keretek elrendezésével teret adok a nektár, méz, virágpor raktározására, a család fejlődésére.
Mivel álló méhészetem van, nem vándorlok a méhlegelő nem biztosít megfelelő mennyiségű gyűjtést, így a nyár folyamán serkentő etetést alkalmazok. Ezzel párhuzamosan megkezdem az atka ellenőrzését, szükség esetén az irtását. Az ellenőrzéseket higénikus aljdeszka segítségével tudom elvégezni.

A nyári atka irtást amitráz hatóanyaggal végzem. Amit ködölővel juttatok ki a kaptár fenék deszkán elhelyezett furaton keresztül. Ebben az időszakban szigorúan két-három hetente ellenőrizem a fiasítás állapotát (esetleges nyúlósköltés rothadás figyelemmel kisérését).

Az utolsó nyári hónapban, augusztusban megkezdem a téli élelem feletetését. Szükség szerint 5-15 kg körüli mennyiséget, ami családonként változó. Ekkor még nozéma ellen nem kezelek. Augusztus végén szigoruan ellenőrzöm a családok élelem mennyiségének helyzetét, szükség esetén kiegyenlítem. Ezt követi a szeptemberi atka elleni sorozat kezelés, szintén amitrázal. A kezelés eredményességét a higénikus aljdeszkán tudom ellenőrizni, szükség esetén kezeléseket folytatom. (max 8 kezelés). Így elérem, hogy az atka létszáma tíz alá kerüljön a családoknál.

Október, novemberi hónapokban méhekkel a munkát a fészek átrendezését, takarítást és a kijárok szűkítését (egérrács felhelyezését) végzem el.
Erre az időszakra esik a záró kezelés, amit perizinnel illetve oxálsavval végzem, évenként váltakozva.
Ezt kővetően a téli takarást hajtom végre, csak felső takarással. Mivel a tíz keretes hunor rakodóban megítélésem (és az eddigi gyakorlatom ) szerint oldalt nem szükséges takarni.

A felső takarás anyaga hungarocell és hőtükör. Téli hónapokban december, január és még február is a méhek nyugalmát kell biztosítani. Ami annyit jelent hogy nem zavarom őket. A külső nyugalmukról gondoskodom, ami annyit jelent az állatok elleni (madarak, stb) védelem.

Márciusi hónaptól megkezdem a családok hordásra való felkészítését. Ami annyit jelent, hogy egy általános ellenőrzést tartok, amikor a külső hőmérséklet (min 12-15C-nál ) megengedi.
Ezt az állapotot a kaptár lapon feljegyzem. A gyengébb családokat egyesítem vagy tartalékkal kiegészítem.
Ekkor az atkával még nem foglalkozom. Márciusban még a nozéma ellenőrzése (ürülék nyomok, mikroszkópos módszerrel). Szükség esetén kezelés engedélyezett gyógyszerrel illetve a higénia betartása nagyon fontos. Ezt legjobban használt, öreg lépek cseréjével, higénikus aljdeszka használatával, és a hagyományos fenékdeszka takarításával, fertőtlenítésével végzem el.
A fertőtlenítés leghatásosabb lánggal elvégezni.
Ezen feladatok elvégzésével gyakorlatilag felkészültem a tavaszi hordásra.

Egyenlő lépes hunor keretekkel repce virágzásának indulásakor a fészek fiókot alsó helyzetbe teszem, majd erre ráhelyezem a méztéri fiókot. Itt még anyarácsot nem alkalmazok. Gyűjtés mennyiségét két kaptármérleggel tudom ellenőrizni. A két mérést átlagolom, a hitelesség miatt. Szükség esetén újabb fél fiókot néhány családnál még fel kell helyezni.

Repce virágzás után méz elvételét hajtom végre és rakodó technikával fiókokat gyors méhtelenítése, méh lefuvásával. A méhtelenített fiókokat a pörgető helyiségbe szállítom. Kipörgetés után, esti órákban visszahelyezem a fészekre. A repce pörgetés befejeztével, igyekszem ezt az akác virágzása előtt 7-10 nappal elvégezni. Ez azért szükséges akác főhordásra a családokat megfelelően elő tudjam készíteni. Ezt történhet anyarács felszerelésével illetve anyátlanítással, ezzel párhuzamosan az anya nevelés több változatát is elindítom. Megfelelő tenyészcsaládokban nevelt anyákkal az anyátlanitott családokat akác pörgetés után anyásítok.

Az akác nektár gyűjtésére az módszert alkalmazom: a fejelést és az átfüggesztést illetve ezek kombinációját.
Az akác mézelvételt a rablás veszély miatt nagyon szervezetten, óvatosan kell elvégezni. Ezt szigorúan a fiókok elvétele és azok méhektől való elzárásával valósítom meg. A kipörgetett kereteket esti órákig zárt helyen tárolom, majd este felhelyezem a kaptárakra.
A pörgetés után 10-15 napon belül ellenőrzöm a családok állapotát. Az anya esetleg anyabölcsők megjelenését vizsgálom. Anyabölcső ebben az esetben legtöbbször pótbölcső, amit lerombolok és még aznap megkezdem az anyásítást. Ez lehet termékeny anyával anyazárkában illetve tenyész családból nyert érett anyabölcsővel. Június hónap közepén ellenőrzöm a család életképességét. Aminek jelei anya illetve fiasítás megjelenése. Ahol ez hiányos, ott „vallató” keretet helyezek be. Ez napos fiasításos keret, amennyiben ezen anyabölcsők jelennek meg úgy ezeket lerombolom és újra anyásítást végzek. Ekkor már anyazárkában termékeny anyával, szoktatós módszerrel végzem el az anyásítást. Amennyiben sikerült a családok állapotát helyre állítani, megkezdem az atka jelenlétének ellenőrzését. És szükség esetén sorozat kezelést kezdek. Amely lehet minimum 5x3 naponként amitrázos ködölés. A kezeléseket kővetően feljegyzem a lehullot atkák számát. Itt megkezdem a családok átvizsgálását, azok a kiegyenlítését illetve a méhlegelő nagyságának függvényében ha szükséges serkentő etetést.
Ezzel a tevékenységgel a kővetkező évet előkészítem.

A fenti gondolatokat Lipódi László méhész osztotta meg velünk. Köszönjük.

Létrehozva: 2015-03-26