Miről zümmögnek a méhek?

                         

A modern méhészeti gazdaság megkívánja a modern technológiát is. Én egy olyan  kis csapat élén állok, amelyik mindent kiad magából, hogy modernizálja és előre vigye a méhészeti  termelést. A csapatunk kb. 200 méhcsaláddal rendelkezik, egy különleges módszerrel „figyelünk meg” több mint 2000 méhcsaládot a világban Ausztráliától az USA-ig. Hozzánk, Szlovákiába havi szinten, több mint 40 millió adat érkezik különböző érzékelőkből, de hónapról hónapra növekszik a „meghallgatott” kaptárak száma. Valójában miről is van szó, olvassák el az alábbi cikket.

Van helye a modern technológiának a méhészetben?  Úgy véljük, hogy nagyon is. Az én néhány tagú csapatom azon fáradozik, hogy ezt bebizonyítsa, és azon is, hogy minél több méhész közelítsen a modern méhészeti termelési eljáráshoz. A mi tervünk nem csak az, hogy „felvilágítsuk” az embereket és bizonyítsuk, hogy lehet a méheket minden kémiai szer nélkül tartani, a mi terveink ennél sokkal távolabbiak.  Mi kifejlesztettük egy rendszert a méhcsalád ellenőrzésére, aminek a neve „Bee Hive Monitoring”, a „Védjük meg a méheket” program keretében, amelyik tud segíteni nekünk sok mindenben.

Hogyan kezdtük?

Több évvel ezelőtt ajándékba kaptunk egy méhcsaládot. Elhelyeztük a kertben és elkezdtük megfigyelni. Bizonyos idő után elhatároztuk, hogy egy családból kettőt csinálunk, akkor a szomszédtól kaptunk ajándékba 5 üres kaptárt. Hogy megtöltsük ezeket, ezért még 5 rajt vettünk. Három hónap után a méhészetünkben 20 méhcsalád volt.

A mi kis csapatunk alapítója és vezetője Peter Kočalka, akinek hosszú évek óta vannak méhei. Az ő érdeme, hogy vezeti a méhcsaládok életével kapcsolatos megfigyelésekről a nyilvántartást. Így ma bőséges dokumentációval rendelkezik a saját gyakorlatából, kiegészítve számos tanulmánnyal és méhészeti irodalommal, amelyet az évek során összegyűjtött.

Egy alkalommal elhatároztuk, hogy a méhészeti gyakorlatba beleviszünk egy kis modern technológiát. Először elkezdtük a méheket kamerával felvenni, majd mértük a család belső hőmérsékletét, a levegő páratartalmát, később a méhek által a családban előidézett hangokat vettük fel. Az említett adatok áttettük a központi számítógépre, ahol megfigyeltük, majd elemeztük az adatokat.

Hogy több információhoz jussunk, különböző típusú kaptárakat vettünk, amelyekbe áthelyeztük a méhcsaládokat (LR, a szlovák B kaptárak, a Csehszlovák kaptárak stb.), majd korszerű technikai készülékekkel összegyűjtöttük az említett adatokat.

Tévedés vagy realitás?

A méhek kutatásában a nagy előre haladás ellenére mégis elmondhatjuk, hogy minden lehetséges, de lehet gyorsabban és jobban.  A méhészetben sok tévedés van, és ez főleg azért, mert a méhészeknek nincsenek objektív adataik a méhcsaládokról egy-egy szezon során. Könnyű tévedésbe esni a mai időkben, amikor ritka az az ember, aki tanul a méhektől és egyre kevesebbszer figyeljük meg, mit és hogyan dolgoznak. A „Védjük meg a méheket” programmal azon dolgozunk, hogy ezen változtassunk.

Konkrétabban, már harmadik éve gyűjtjük a tudományos adatokat, amelyeket aztán felhasználva egyfajta „mankót” adunk a méhésznek, mit és hogyan tegyenek konkrét helyzetekben. Amennyiben a méhész az átvizsgáláskor meg akar tudni valamit a méhcsaládról, néha ez az összegzésnél és a döntéseknél szubjektív lehet. Ennek ellenére az elektronika, amelyet használunk a méhcsalád „meghallgatásakor” teljesen objektív. A számítógép csak a reális és a pontos adatokat mutatja.

Mit is mérünk és miért?

Első helyen a hőmérsékletet és a levegő páratartalmát. Amikor az anya az új évben megkezdi a petézést, akkor a fészek hőmérséklete fokozatosan emelkedik és 35 oC-on megáll.  Amennyiben a méhcsaláddal minden rendben van, a dolgok a külső hőmérséklettől függetlenül a következőképpen alakulnak. Nézzék meg a az 1.képen a sárga vonalat. Amennyiben a kaptárban valami történik, például a szél fújja a tetőt, vagy egér, illetve cinege támad, ezt megfigyelhetjük a kaptárból kapott adatok segítségével, ez nekünk megmutatja, hogy reagálnunk kellene vagy esetlegesen beavatkozunk a helyzetbe. A következő, amit mérünk és megfigyelünk az adott időben a kaptár belső levegő páratartalma. A kaptárakban, ahol nem jó a szellőzés a tél folyamán a kondenzáció és a levegő magas páratartalma áll elő, ami gyakran „alapja” különböző betegségeknek, és végül a család pusztulásához is vezethet (lásd a 2. képet).

 

 

A méhek zümmögése, mint beszéd

Tekintettel arra, hogy nincsenek megfelelő szenzorok a különböző feromon szintek mérésére a méhcsaládnál, a másik használható dolog, ami segíthet, hogy betekintést kapjunk a méhcsalád állapotába, az a zümmögésük. A mikrofon rögzíti a hangot, a számítógép elemzi a frekvencia különbségeket és elvégzi a jellegzetes minták összehasonlítását. Majdnem minden változás a méhcsaládban követve van a hangváltozás és a frekvenciaváltozással. Az őrző méhek zümmögése más, mint a kijáró méheké. Amennyiben télen megkopogtatjuk a kaptár oldalát, hallani fogjuk a zúgást, amely különbözik az anyátlanul maradt méhekénél. A méhcsalád, amelyik rajzani készül, úgyszintén megváltoztatja a zümmögés frekvenciáját. A számítógép elemzi az említett hangokat és figyelmezteti a méhészt a lehetséges változásra. A többi a méhész dolga.

A hangok és a rajzás

A méheknél a rajzás a második legerősebb ösztön, amelyikre támaszkodnak. Ezt az ösztönt, amely létfontosságú a méhcsaládnál, nehéz elnyomni, ezt valamennyi méhész tudja. Amennyiben a családot kényszerítjük, hogy „harcoljon az életéért”, akkor gyakran elveszti a rajzási hajlamát. Több módszer áll rendelkezésre, hogy ezt megtegyük, az egyik közülük, hogy érezzék, kevés az élelmük vagy nincs elegendő tartalék élelmük. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a rajzás előtt 21 nappal a méhek megváltoztatják „hangulatukat” a családban és a fő zümmögésük frekvenciája megemelkedik, hasonlóan, mint a 2. képen.  Még van elég ideje a méhésznek a reagálásra.  

Az anyátlanság hangjai

Az anya a legfontosabb tagja a méhcsaládnak. Az ő elvesztése végzetes a méhcsaládnak. Az anyátlanság hangja jellegzetes, ennek frekvencia vonala a 3. képen látható.

Miért tesszük mindezt?

Amennyiben azt akarjuk, hogy gyerekeinket vagy unokáinkat bevigyük a méhészkedésbe, kell adnunk nekik valamit, amivel motiválhatjuk őket. Ma a fiatalok hajlanak a modern technológiákhoz. Ezt nekünk, idősebbeknek el kell fogadnunk, vagy a méhészek átlag életkora marad 60 év körül, mint ahogyan most is van. Mi kerestünk valamit, ami minket a méhészetben megtart, és ami munkánkat optimalizálja. Mindenekfelett jobban meg akartuk érteni a méheket. Több információért látogassa meg a www.beehivemonitoring.com honlapot.

  A cikket a szerb méhészújság (Srpski pčelar) 2019.októberi számából fordítottam. A cikk szerzője Michal Matus (Szlovákia) A képek a szerző felvételei, sajnos csak ilyen minőségben tudtam „kimásolni” Kővágó Károly   

Létrehozva: 2019-12-18
Utoljára módosítva: 2019-12-18

1.kép...jpg
2.kép...jpg
3.kép.jpg